Energy Save hőszivattyúk

Tartály nélküli levegő-víz hőszivattyúk

Tovább >

Kompakt levegő-víz hőszivattyúk

Tovább >

Levegő-víz hőszivattyús
kaszkád rendszerek

140 kW-ig
Tovább >

AA 5.5 Performance
levegő-levegő hőszivattyú

Tovább >

Víz-víz hőszivattyúk

Tovább >

75-300-500 literes rétegtárolók

Tovább >

Mi is az a hőszivattyú?

Mielőtt belemennénk a különböző fűtési rendszerek összehasonlításába, célszerű tájékozódnunk, hogy mi is az a hőszivattyú. A hőszivattyú technológia alapja a levegőből, természetes vízből, talajvízből vagy a földből nyert energia hasznosítása. Környezetbarát és korszerű technológia az otthonunk fűtéséhez, hűtéséhez és melegvíz-ellátásához szükséges hőenergia előállítására. A levegő-víz hőszivattyú telepítése mind közül a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Ugyanakkor ez a típus alkalmazható új építés esetén, de felújításkor, fűtéskorszerűsítés során utólag is könnyen beépíthető. Bővebb információt a hőszivattyú működéséről és típusairól ezen az oldalon találhat.

Melyek a levegő-víz hőszivattyú előnyei?
•   Gazdaságos: Rezsiköltséget takarít meg
•   Környezetbarát: Nem szennyezi a levegőt, hiszen zárt rendszerként nem bocsát ki a környezetünkre ártalmas gázokat, anyagokat. A bolygónk jövőjét szem előtt tartó környezettudatos magatartás lehetőségét nyújtja számunkra.
•    Kiemelkedő hatásfok.
•    Könnyen és gyorsan telepíthető, akár a hagyományos fűtési rendszerekre is.
•    – 25 és +45°C között alkalmazható, azaz a Magyarország területén előforduló időjárási viszonyok között biztonságosan használható.
•    Nincsenek olyan potenciális veszélyforrások (robbanásveszély, szénmonoxid mérgezés), mint a gázfűtés esetén.
•    Nincs szükség gázkéményre és gáztervre.
•   Univerzális megoldás, hiszen kiváltja a kazán, a klímaberendezés és a vízmelegítő feladatát, ráadásul lényegesen jobb hatásfokkal és gazdaságosabban végzi a dolgát, mint az említett eszközök.
•    Lehetőség nyílik sokak vágyának teljesülésére: az energiaszolgáltatóktól való függetlenedésre. Ehhez szükség van egy szakszerűen méretezett napelem rendszerre.
Melyek az épület karakteres adatai, amelyek meghatározzák a hőszivattyú optimális működését?
•    Fűtendő alapterület
•    Belmagasság
•    Falazat típusa és vastagsága
•    Hőszigetelés fajtája és vastagsága
•    Nyílászárók típusa (műanyag, fa, réteg)
•    Fűtésrendszer típusa (radiátor, fan-coil, padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés? stb.)
Mely esetben nem ajánlható jó szívvel a hőszivattyú alkalmazása?
Amennyiben nem megfelelő a ház falvastagsága, hőszigetelése és a nyílászárók állapota, nem garantálható a kívánt hatásfok. A hőszivattyú nem csodaszer, az optimális működéshez szükség van a kor igényeinek megfelelő szigetelésre is.
Milyen érvek szólnak az ES - Energy Save hőszivattyú mellett?
  •  Az ES hőszivattyú a meglévő fűtési és használati melegvíz-rendszerhez könnyen illeszthető, ezáltal50-60%-kal csökkentve a költségeket.
  • Svéd tervezés, svéd minőség, mely garancia a hazánkban tapasztalható klimatikus viszonyok melletti optimális működésre. Összehasonlításképpen gondoljunk csak a zordabb skandináv éghajlati jellemzőkre, amelyekre tervezték és amelyeken nagy számban használják a berendezést.
  • Önálló fűtési megoldásként is megállja a helyét, -25 és +45°C között biztonságosan dolgozik, automatikusan kiválasztva a leghatékonyabb megoldást.
  • Automatikusan kiválasztja a leghatékonyabb működési beállítást.
  • Kitűnő ár-érték arány.
  • A külső hőmérsékletet monitorozva állítja be a belső hőmérsékletet a lakók komfortjához, a „fűtési görbe” funkciónak köszönhetően.
  • Folyamatosan optimalizálja a fűtési rendszer energiafogyasztását.
  • Integrált 200 literes tárolótartály. All in One technológia
  • Ciklikus öntisztító folyamat Legionella (vízszerető baktérium, amely mindenütt előfordul, ahol pangó meleg víz van) ellen.
  • A használati meleg víz mellett, kétféle hőmérsékletű fűtővizet is előállít, felület- és radiátoros fűtéshez.
  • Egyszerű fűtés/hűtés átkapcsolás, plusz kapcsoló és váltószelep nélkül.
  • A „fogyasztási csúcsidő áthidalása” funkció kizárja, hogy használati meleg víz nélkül maradjunk.

A gyártó a kompresszort inverterrel szereli fel, így a berendezés működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít extrém körülmények esetére (-12°C alatt).

Milyen plusz kondíciókat tartalmaz az AST Kft. ajánlata, egy egyszerű hőszivattyú-vásárláshoz
  • Energiaszolgáltatóktól való függetlenség: amennyiben napelem-rendszerrel együtt kerül telepítésre a hőszivattyú.
  • 30% állami támogatás: az OTP Lakástakarékpénztáron keresztül felvett hitel esetén.
  • Mérnöki háttér és szaktanácsadás, hogy az Ön igényeihez és az otthona jellemzőihez mérten a lehető legoptimálisabb megoldást találjuk meg.
Mivel fűtsek, hogyan fűtsek, melyik a legolcsóbb fűtés? Gáz (fosszilis), áram vagy hőszivattyú?
Új ház építésekor vagy fűtéskorszerűsítés előtt nem árt, ha számba vesszük a felhasználandó energiaforrások árát, hiszen ilyen beruházást hosszútávra tervez az ember. Ilyenkor merül fel az első logikus kérdés: melyik az olcsóbb, a földgáz vagy az elektromos áram?
Ezen logika mentén, először versenyeztessük meg az földgáz és az elektromos áram árát. Lássuk, melyik a olcsóbb, és a győztes kerüljön ringbe a hőszivattyúval.
Földgáz vagy elektromos áram?
Földgáz ára 1 m3=140 Ft, fűtőértéke kb. 10 kWh/m3 (Magyarországon időben és földrajzilag is változó ez az érték).
Ha a földgázt veszteség nélkül (100% hatásfokkal) tudnánk hőenergiává alakítani, akkor 1 kWh ára 14 Ft lenne (de ebben az esetben létezne perpetuum mobile is).
Egy jó minőségű kondenzációs kazánnál, ha 90% hatásfokot feltételezünk (semmiképp nem 112% a hatásfok, ahogy egyes forgalmazók állítják), akkor 1 kWh ára 15,50 Ft.

Tehát földgázzal 1 kWh =15,50Ft

Áram ára 1kWh=40Ft. Mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása árammal?
Szerencsére itt nem kell átváltani a m3-t kWh-ra. Így csak a veszteséggel kell számolni. Mert ugye veszteség mindig van! Legjobb esetben is 0,97%-os a hőtermelés aránya a betáplált energiához képest. Így a veszteség minimum 3% körül van.
Tehát árammal 1 kWh =41,23Ft (…hát, nem a legjobb megoldás)

Nyert a földgáz. Nem véletlenül ez az uralkodó fűtési mód! De van jobb?!

Földgáz vagy hőszivattyú?

Földgázból 1 kWh hőenergia =15,50Ft
De mennyibe kerül 1kWh hőenergia előállítása hőszivattyúval?

Ehhez két dolgot kell ismernünk. 1. Mennyi áramot fogyaszt a hőszivattyú 1kWh hőenergia előállításához? 2. Mennyibe kerül az áram, amit a hőszivattyúnk elhasznál a hő előállításához?
1. válasz:
5,5kWh hő előállításához (optimális esetben) 1 kWh áramra van szüksége.
2. válasz:
G (geo) vagy H tarifa 24,34 Ft/kWh
Tehát a hőszivattyú (1kWh) 24,34 Ft-ból 5,5kWh hőenergiát állít elő azaz 5,5 a COP, más néven jósági fok. Azonban ez az 5,5 COP csak bizonyos esetekben áll fenn. Ezért igazságosabb, ha az SCOP azaz egy éves jósági fokot használjuk, amely 3,1.

Összegezve: 1kWh hőenergia előállítása:
Hőszivattyúval 24,34Ft/3,1 SCOP (szezonális jósági fok) = 7,85Ft
Gázzal 140Ft(1m3=10kWh)/10/0,9 (jósági fok) = 15,55Ft
Árammal 40Ft/0,9 (jósági fok) = 44,44Ft

Érdemes megjegyezni, hogy igen sok bizonytalanság van a földgáz fűtőértékében is.
Ugyanez a bizonytalanság a hőszivattyúnál nem létezik, hiszen a villamos áram nem hígítható!

Kondenzációs gázkazán vagy hőszivattyú?
Miután meggyőződtünk, hogy hőszivattyúval tudjuk legolcsóbban előállítani a hőenergiát, térjünk ki a kondenzációs kazán kontra hőszivattyú vitára. Többnyire sajnos félinformációk, tévhitek és városi legendák szintjén működő ellenérvek hallhatók a hőszivattyúkkal kapcsolatban, melyek nélkülözik a gondos utánajárást és a szakmai hátteret. Lássunk néhány példát a köztudatba bedobott ellenérvekre és az azokra adott válaszainkra:

  • A hőszivattyú többe kerül, mint a kondenzációs kazán: Beruházáskor lehet, hogy többe kerül, de teljes élettartama alatt sokkal olcsóbb megoldás, mint a kondenzációs kazán. A hőszivattyút nemcsak fűtésre használhatjuk, hanem hűtésre és a használati meleg víz előállítására is. Ha ezekre a feladatokra külön eszközöket kell vásárolnunk és telepítenünk, már egyáltalán nem biztos, hogy drágább a hőszivattyú beruházása.
  • A hőszivattyú sosem térül meg: A hőszivattyú – rendszertől függően – 6-10 év alatt térül meg, utána pedig pénzt termel. Ha hozzászámoljuk a 30%-os állami támogatást is, akkor még gyorsabb megtérüléssel számolhatunk.
  • A hőszivattyú bonyolult, és senki sem tud hozzászólni ha elromlik: Pontosan meg kell tervezni a rendszert és szakemberrel kell dolgoztatni, hogy legyen a rendszernek gazdája, aki garanciát vállal a munkájáért. Mi teljes körű garanciát adunk az általunk forgalmazott rendszerekre.
  • Ha áramszünet van, a hőszivattyú nem működik: Áramszünet esetén a gázkazán sem működik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gázellátás sokkal bizonytalanabb, mint az áramellátás.
  • A hőszivattyú újdonság, a gázkazán pedig már kipróbált: Tisztázzunk egy félreértést: a hőszivattyú sokkal régebbi technológia mint a kondenzációs gázkazán. Hőszivattyúkat mintegy 30 éve gyártanak, melyek évtizedek óta tömegesen működnek a skandináv államokban, néhány éve pedig Svájcban, Németországban és Franciaországban. Az inverteres technika olcsósága miatt az utóbbi 3-4 évben a levegős hőszivattyúk komolyan előretörtek Európa-szerte.
    Ne hagyjuk magunkat lebeszélni egy bizonyítottan jól működő és környezetbarát rendszerről olyanok által, akik nem rendelkeznek megfelelő ismerettel a témakörről! Az épületgépész szakma olyan változásokon megy át, amit csak a szakcégek követnek. Ami fél éve igaz volt, ma már egyáltalán nem biztos, hogy igaz! Levegős hőszivattyút ma már kiegészítő fűtés nélkül is sokszor ajánlunk, akár radiátoros rendszerre is. Egy jól hőszigetelt épület szinte biztosan fűthető kizárólag levegős hőszivattyúval.
    És még egy érv a hőszivattyú, mint komplex megoldás mellett: mivel a gázkazán egyáltalán nem alkalmas hűtésre, az összehasonlítás egyértelműen a hőszivattyú irányába dől el.
Mire használjuk a hőszivattyút?
Ma már olyan rendszert érdemes választani, amely télen fűt, nyáron hűt és a használati meleg vizet is elkészíti. Így egy rendszerrel megoldunk három gondot. Tehát a kérdésre a válasz:
•    fűtésre
•    hűtésre
•    használati meleg víz előállítására
Mitől és mikor gazdaságos fűtési rendszer a hőszivattyú?
Egy hosszú távú befektetésnél a beruházási és az üzemeltetési költségeket egyaránt figyelembe kell vennünk. Ha ezt megtesszük (és miért ne tennénk meg, hiszen nem vagyunk a saját pénztárcánk ellenségei), az eredmény bizonyosan a következő lesz:

A hőszivattyú a leggazdaságosabb fűtési rendszer.

Azonban ahhoz, hogy a fenti eredményt kapjuk, otthonunknak bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie. Legfontosabb az alacsony fűtési hőmérséklet! A hőszivattyú optimális működése esetén alacsony hőfokú a kinyert fűtővíz (35/30, 45/35°C), ezért ajánlott növelt felületű radiátorokat, fan-coilokat vagy felületfűtést (padló-, fal- vagy mennyezetfűtés) alkalmazni. A padló-, fal- és mennyezetfűtés nemcsak hatékony, gazdaságos és környezetkímélő, de egészséges is.
A fejlesztéseknek köszönhetően a hőszivattyú ma már nem luxus, mint ahogy néhány évtizede volt, hanem hatékony alternatíva a régi rendszerekkel szemben. A szimulációs szoftver eredményei azt mutatják, hogy egy újépítésű családi ház fűtése, hűtése és használati meleg víz előállítása levegő-víz hőszivattyúval a leggazdaságosabb, a beruházási és az üzemeltetési költségeket egyaránt figyelembe véve.
Inverteres kompresszorral, a hőszivattyú működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus, és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít extrém körülmények esetére (-12°C alatt).

Egyet azonban mindenképpen jegyezzünk meg: radiátoros, gázkazános fűtési rendszer 70/60°C-os vízre méretezve, nem alkalmas hőszivattyús üzemre!

Amennyiben a hőszivattyú 40C°-nál magasabb hőfokú fűtővizet állít elő, a COP értéke leromlik. A radiátoros rendszerek jellemzően 40C°-nál magasabb hőfokú fűtővizet igényelnek, tehát ha a meglévő radiátoros fűtési rendszerünket szeretnénk hőszivattyúval fűteni, számolnunk kell azzal, hogy nem lesz olcsóbb a fűtésre fordított költségünk, mintha földgázt használnánk.
A fentiek tükrében, a legoptimálisabb választás a felületfűtés (pl. padlófűtés). A felületfűtés alkalmazható 35°C körüli vízhőmérséklettel, ezért ideális a hőszivattyú számára. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyéb fűtési rendszerrel ne működne gazdaságosan. A beruházás előtt mindenképpen ajánlatos a konzultáció, melyre weboldalunk kapcsolat menüpontján nyílik lehetőség.  Örömmel segítünk az optimális megoldás kiválasztásában!

A hőszivattyú működési költsége
Mindenki kíváncsi, hogy mennyi az éves fűtési költsége. Mint már tudjuk, a hőszivattyú elektromos árammal működik. Itt merül fel a jogos kérdés: mennyivel? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, csak a készülékhez rendelt H-tarifás vagy GEO-tarifás villanyóránk adatait kell tudnunk. Ha azonban a hőszivattyúnk szezonális teljesítménymutatójára (SPF) vagyunk kíváncsiak, akkor szükségünk van a rendszerünkben egy hőmennyiségmérőre is, amely a fűtésbe juttatott energiát méri. Emellett természetesen itt is tudnunk kell, hogy a hőszivattyúnk ugyanezen időszakban mennyi villamos energiát használt fel. Ennek a két adatnak a hányadosa lesz az SPF érték.  A művelet elvégzése után kijött eredmény 3.5 – 5.5 közötti érték lesz, melynek alakulása több tényező függvénye (elsősorban a környezeti hő, és a fűtési hőmérséklet függvénye). Minél magasabb ez az érték, annál jobb energetikailag a rendszerünk.
Beruházás: mit kell kifizetnem, ha a hőszivattyút választom?
  •  Hőszivattyút és a hűtőköri csövezést
  • Fűtési és HMV (használati meleg víz) tárolótartályt
  • Hűtés/fűtés szabályzást
És mit nem kell kifizetni?
Nem szabad csupán a gépárakat összehasonlítani. Mindkét rendszer esetén több járulékos költség van, de a gázkazános rendszer teljes árához sokkal több plusz költség adódik, mint a hőszivattyú esetén. Számoljon a kéménnyel, a gázbevezetés költségével, a gázhálózat tervezési díjával, stb…

  •  Nincs szükség kéményre, az erre költendő pénz Önnél marad.
  • Nincs szükség a földgáz bevezetésére, a bevezetés költsége Önnél marad.
  • Nincs szükség a gázterv elkészítésére.
  • A klímára szánt összeg is Önnél marad.
  • Ingatlanának valódi és presztízs értéke is jelentősen megnő.
A hőszivattyú üzemeltetési költségeiről:
  • A fűtésről való döntés hosszú évekre szól. Feltétlenül elemezni kell az üzemeltetés költségeit is.
  • Nincs kéményseprési díj.
  • A kondenzációs kazánok sokkal több alkatrészt tartalmaznak, mint a hőszivattyúk. Több a mozgó (kopó) alkatrész is, melyeknek cseréje szintén költséget jelent.
  • A levegő-víz hőszivattyú kültéri egysége – a felszerelés helyétől függően – általában évente tisztítandó.
Megéri a hőszivattyú?
Magyarország Európában a második földgázzal legjobban ellátott ország. Szokatlan módon, nálunk szinte a legutolsó faluban is van vezetékes földgáz, amihez régebben viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni. Régebben…
Azonban manapság, miután a gázárak jelentősen emelkedtek, a számunkra biztosított földgáz pedig meglehetősen hullámzó minőségű, politikai huzavona (gázcsap elzárás) is tapasztalható minden fűtési szezon kezdetekor, így kimondhatjuk, hogy van létjogosultsága azon elgondolkodnunk, hogy milyen egyéb módon biztosíthatjuk családunknak a meleg otthont a téli időszakban. Kiszolgáltatottságunkat mindenképpen csökkenti, ha hőszivattyúval oldjuk meg házunk fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását. Mellette szól még a viszonylagosan gyors megtérülés, a rezsicsökkentés és a környezettudatos életmód lehetősége.

Reméljük, hogy sikerült használható és közérthetően megfogalmazott információt nyújtani! Amennyiben további kérdése merülne fel, weboldalunk kapcsolat menüpontján nyílik lehetősége feltenni azt.  Örömmel segítünk az optimális megoldás kiválasztásában!