1. határidő: 2016. július 1.

Egy Európai Uniós jogszabály alapján 2015. szeptember 26. óta csak energiatakarékos (86% hatásfok feletti) gázkészülékeket lehet az EU területén elsődlegesen forgalomba helyezni, azaz értékesíteni vagy importálni. Magyarországon a jogalkotók közel 9 hónap türelmi időt adtak a még piacon maradt hagyományos gázkészülékek használatba vételére, ami 2016. július 1.-jével lejárt. A haladék kizárólag a lakossági gázfogyasztókra vonatkozott, így a közületek és nagy fogyasztók 2016 óta csak úgynevezett kondenzációs gázkészülékeket vagy egyéb alternatív fűtő berendezéseket üzemelhettek be.

Ha valaki a hagyományos készülékét kondenzációs kazánra kívánja lecserélni, fontos tudnia, hogy nem elegendő csupán a készüléket megvásárolnia. Szüksége lesz többek között tervezőre, kéményseprőre, gázszolgáltatóra és kivitelezőre is. Az engedélyeztetési-szerelési folyamat akár hónapokat vehet igénybe. A kondenzációs gázkészülékre történő átállás hatással van más építőipari szegmensekre is. A legfontosabb talán a kéményrendszer, hiszen a kondenzációs készülékeknek saját égéstermék elvezetése van. Ennek elvezetéseit, falon kívüli kihelyezését jogszabály, törvény korlátozza, szabályozza. Az új rendszert meg kell vásárolni, ki kell építeni, ki kell vezetni a tetőn vagy akár az oldalfalon, ami már érinti a szigetelést, hatással lehet a homlokzatra, a nyílászárókra, akár még a szomszéd lakókra is.

2. határidő: 2020. december 31.

Sajnálatos tény, hogy a hazai épületek csaknem kétszeres mennyiségű energiát használnak fel, nyugat-európai társaikhoz képest. Az összes energiafelhasználásunk 40 százalékát épületünk működtetésére, fűtésére és hűtésére fordítjuk. Ez éves szinten egy igen jelentős összeget tesz ki.

A Magyar Közlönyben 2015. szeptember 14-én jelent meg az épületenergetikai követelményeket és számítási módszert leíró 7/2006 TNM rendelet módosítása (39/2015 (IX. 14.) MvM rendelet).

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet itt olvasható:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600007.TNM

A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a rendelettel kapcsolatban:
„Bár ez a 2020-as időpont még távolinak tűnik, azonban ha megnézzük, milyen jogi aktushoz köti a rendeletalkotó a követelmény érvényesítését nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon aktuális problémával állunk szembe. Az energetikai rendeletek változásakor eddig ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy mindig az építési engedély beadásához kötötte a jogalkotó az új követelmények érvényesítését. A megjelent jogszabály azonban a használatba vételi engedélyhez köti a követelmények érvényesítését! Egy építési engedély három évig érvényes, ami egy évvel meghosszabbítható, és a használatba vételi engedélyt az építés megkezdése után öt éven belül kell kezdeményezni (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet). Praktikus ezért minden tervezőnek minél hamarabb átállni arra, hogy a közel nulla energiaigényű épületek követelményét teljesítve tervezze meg épületét, vagy épület-felújítási projektjét, elkerülve hogy önmaga és megrendelője kellemetlen szituációkat éljen meg egy építési engedély hosszabbítása, vagy használatbavételi engedélyezése során.”

Az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság kiadott egy tájékoztatót a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről. Ebből idézünk pár mondatot:
„Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően minden új épületnek 2021. után KNE (közel nulla energiaigényű) épületnek kell lennie. A Magyarországi KNE követelmények kifejezetten az új épületek létesítésére vonatkoznak. A követelményeket a 2016. január 1-je után kezdeményezett építési  engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Az EU szabályossal összhangban a magyar szabályozás egy átmeneti lehetőséget biztosít azok számára, akik még nem szeretnék KNE szintűre építeni épületüket a KNE követelményeknél enyhébb követelmények teljesítésére. Ennek megfelelően az, aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még enyhébb követelményeknek felelhet meg. Ettől függetlenül a 2014-es szabályváltoztatásnak megfelelően 2018. január 1. után benyújtott építési engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük a KNE követelményeknél enyhébb költségoptimalizált követelményeknek. A szabályozás azért ennyire összetett, és azért történik több lépcsőben a bevezetés különböző eljárásokhoz kötve, hogy az építtetők a saját döntésük szerint az Európai Uniós szabályoknak megfelelő módon a lehető legkésőbb felelhessenek meg a szigorúbb követelményeknek.
Ennek ellenére nem célszerű megvárni a véghatáridőt, okosabb már most a fenntarthatóság és értékállóság jegyében a megjelent KNE követelményekre terveztetni az épületünket. Az építési beruházások nagy értékűek és tartósak: akár 50-100 évig is fennáll egy épület, de a nagyobb felújításokig is általában eltelik 30-50 év. Gondolni kell arra, hogy a jövőben már csak KNE szintű épületek készülnek.
Ha most nem KNE szintre készül az épület, 5-10 év múlva már elavultnak fog számítani. A ma jellemző építési gyakorlathoz képest a KNE szint elérésre fordított többletköltség idővel megtérül.”

3. határidő: 2021. január 1.

Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve 2021. január 1-től valamennyi új épületre kötelezően előírja a „közel nulla” energiafogyasztás elérését. Azt hogy ez konkrét számértékben mit jelent, azt minden tagállam saját maga határozza meg. Magyarországon ez 2020-tól várhatóan maximum 75-80 kWh/m²/év energiafogyasztást jelent majd.